2012. július 24., kedd

Ki Azázel?


A gyülekezeti belső levelező listán tette fel ezt a kérdést egy testvér a 3Mózes 16,26 kapcsán:
ki Azázel, akinek a bakot küldték a pusztában?

3Mózes 16:21
Tegye rá Áron mindkét kezét az élõ bak fejére, és vallja meg fölötte Izráel fiainak minden bûnét és minden vétkes hitszegését. Helyezze azokat a bak fejére, azután küldje el egy odarendelt emberrel a pusztába, 
22  hadd vigye magával a bak minden bûnüket egy távol esõ földre. Így küldje el a bakot a pusztába. 
23  Azután menjen be Áron a kijelentés sátrába, és vesse le a gyolcsruhákat, amelyeket magára öltött, amikor bement a szentélybe, és rakja le ott azokat. 
24  Mosakodjék meg vízben, szent helyen, és öltözzék fel a ruháiba, úgy menjen ki, és készítse el a maga égõáldozatát meg a nép égõáldozatát, és végezzen engesztelést magáért és a népért. 
25  A vétekáldozat kövérjét is füstölögtesse el az oltáron. 
26 Aki pedig elvitte az Azázélnak szánt bakot, mossa ki ruháját, mosakodjék meg vízben, azután bemehet a táborba. 

A kérdés nem egyszerű. Vannak akik ebben is Krisztus előképét látják, ámde valószínűleg éppen Isten ellenségéről a Sátánról van szó. Nem bonyolódnék bele abba a kérdésbe, hogy miért kellet Mózes idejében bakot küldeni Azázelnek.

Amire lehet támaszkodni ebben  kérdésben, az nem a kanonizált szövegben (Bibliában) van, hanem az apokrifokban:

Énok 10:4-7 4 És mondta az Úr Rafáelnek: "Kösd meg Azázelt, kezét s lábát, és vesd őt a sötétségbe: vágj egy nyílást a 5 sivatagba, amely Dudáel-ben van, és oda vesd őt. És vessél rá durva, éles köveket, s takard õt be sötétséggel, 6 és lakjék ott örökké, és takard be orcáját, hogy ne láthasson világosságot. 7 És az ítéletnek nagy napján a tűzre lesz vetve.

Énok 10:8 És az egész föld megromlott a munkáikon keresztül, melyeket Azázel tanított: neki tulajdoníts minden bűnt.

Tehát, a zsidó hit úgy tartotta, hogy Azázel a legerőszakosabb bukott angyal, aki vétkezett Noé idejében, Isten ezért őt a sivatagban egy mélységben(tartarus) tartja fogva az ítéletig.
Erről beszél a másik apokrif is:

Jubileumok 5:3-11 3 És az Úr látá a földet, és íme, az romlottá vált, és minden test megrontotta a maga rendjét, és mindazok, akik a földön éltek, sokféle gonosz munkát cselekedtek az õ színe elõtt ... 6 És nagy haragra gyulladt az angyalok iránt, akiket a földre küldött. Megparancsolta, hogy legyenek kivetve méltóságukból. És mondta nekünk [az arkangyaloknak], hogy kössük meg õket a föld mélységeibe, és lám, meg lettek azok kötve oda, és el lettek ott különítve. 7 És utasítás jött az õ színe elõl a gyermekeiket illetően, hogy azok mind kard által pusztuljanak el, és ne legyen helyük többé a mennyek alatt  9 És a kard rájuk lett küldve, hogy egyik a másikat elpusztítsa, amíg mindnyájan elhullanak a kard által, és így lettek eltörölve a föld színéről. 10 És látták ezt a szüleik, akik ezek után meg lettek kötözve a föld mélységeiben mindörökké, a nagy ítélet napjáig, hogy akkor ítélet legyen véghezvíve mindazokon, akik megrontották a maguk utait és cselekedeteit az Úr színe elõtt. 11 És õ kitaszította mindegyiküket a helyeikről, és egyetlen egy nem maradt, akit ne ítélt volna meg a gonoszságáért.

Erre a mélységben megkötözött bukott angyalokra utal az újszövetségi Júdás 1,6. 2Péter. 2,4,
 de még a Jelenések 9, 1-3 is.

Júd. 1:6  Azokat az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben tartja fogva annak a nagy napnak az ítéletére. 

2Pt. 2:4  Mert az Isten nem kímélte meg a bűnbe esett angyalokat sem, hanem az alvilág sötét mélységébe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig. 



Valóban Azázelnek hívják-e a leghatalmasabb bukott angyalt - aki Noé idejében vétkezett? Ez kérdés nyitva marad, habár, ha egészen Mózesig visszamegyünk és Mózes harmadik könyve is említi, itt már lehet valami.

Akárhogy is van, számomra az az elfogadható ha Azázelt, a Sátán analógiájaként fogjuk fel.

Vajon nekünk szükségünk van az apokrifokra, hitelesek ezek?

A pszeudoepigrafa (protestáns szóhasználatban) és az apokrif (katolikus szóhasználatban) írások nem kanonikus írások, sem a zsidó sem a keresztény hagyomány nem ismeri el ezeket Isten szavának. Most nem mennék abba bele, hogy az Ószövetség görög fordításában a Septuagintában az ortodox egyházak, valamint a római katolikusok, jó néhány ószövetségi iratot, az úgynevezett deuterokanonikusokat (protestáns szóhasználatban ezek az apokrifok) az ószövetség könyvei közé sorolnak. Az Énok könyve és  Jubileumok könyve viszont nem tartoznak ide.
Tehát, az apokrifok köre megjelölés eltér a katolikus és a protestáns meghatározásban.

A hitéletünkre nézve nincs is szükségünk ezen iratokra. Hiszem, hogy a kezünkben tartott Biblia a maga kanonikus írásaival tökéletesen elégséges a hit és erkölcs vonatkozásában az életünkre nézve.

Amikor viszont szeretnénk megérteni olyan összefüggéseket, ókori hiedelmeket, tradíciókat, akkor segítségünkre lehetnek az apokrif írások. Annál is inkább, mert az ószövetségi ember tudta, hogy miről van szó. Minket azonban elválaszt egy több évezredes kulturális szakadék, ezért nem tudunk sok mindent, amelyek abban a korban egyértelműek lehettek. Most viszont nem azok, így az sem teljesen világos, hogy ki Azázel.


2012. július 12., csütörtök

Kálvin és a zsidók

 Nagyon jó hanganyag hallgatható meg a Filosz  rádió lapján (content/tartalom menü), Kálvin és a zsidók címmel (illetve letölthető). A beszélgetés Dr. Tatai István, Református lelkésszel készült. A fő gondolat a szövetségteológia körül forog, mely a kálvinizmus fő üdvtörténeti teológiája. Némi képet kaphatunk a szövetségteológia létrejöttének korabeli teológiai hátteréről a szubtitúciós (behelyettesítési) teológia és az anabaptizmus vonatkozásában.
A Parókia  fórumon rendszeresen értesítést kapunk Sztalker nevű felhasználótól az újabb felvételekről, főleg a zsidósággal kapcsolatban.
Ajánlom még ezt a hanganyagot is, mely  Dr Tatai István és Ujvári László beszélgetése a szubsztitúciós/behelyettesítési modell értékeléséről, avagy Elvetette-e Isten az Ő népét? - címmel.